
Nahát, hölgyeim és uraim, újra itt vagyok, hogy boldogítsam a népet. A mai nap folyamán úgy felidegesítettem magam, hogy ahogy hazaértem a városból, azonnal elmentem nagyanyám testvéréhez, hogy elhozzam tőle a Bűn és Bűnhődést, mivel ilyen módon akartam kompenzálni azt, hogy délelőtt újfent kívülállók szóltak bele az életembe, majd közölték, hogy 'kicsi' vagyok bizonyos dolgokhoz, hogy nem éltem még eleget ahhoz, hogy véleményt alkothassak bizonyos dolgokról, helyzetekről. Na álljon meg a fáklyás menet! Édes szívem, én sokkal érettebb vagyok a koromnál, ha tetszik, ha nem. Persze ezzel nem szoktam hencegni, mert az felettébb gyerekes lenne, és rengeteg árnyoldala van annak, ha érettebben viselkedsz, gondolkodsz a korodnál. For example: egyszerűen nem érted meg a társaidat, nem tudsz miről beszélgetni velük, nem tudsz azon problémázni, hogy jaj letört a körmöm, de teljesen tisztában vagy azzal, hogy ennyi idősen tanulni kell, nem beb@aszni minden hétvégén.Sőt, átéltem már egyet s mást, szerintem erre szokták azt mondani, hogy tudod a nevemet, de nem ismered a történetemet. Ennyit erről.
Egyébként nem csináltam semmi izgalmasat, csupán fél éjszaka voltam rosszul(kivételesen fizikailag), de reggelre már kevésbé éreztem magam nyomorultul, bár a reggelit azért kihagytam. Könyves katalógust nézegettem, megint szép kis anyagi válság van kilátásban, a könyvesboltban lassan az általam ott hagyott horribilis összegek teszik ki az eladók fizetésének x százalékát. Na de nem baj, inkább könyvet veszek, mint cigit, vagy hasonlóan értelmes dolgokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése